Dec. 15-én Nagyváradon kezdte erdélyi körútját Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke és Bayer Zsolt a Magyar Nemzet publicistája. Higgadtságot kértek a határon túli magyaroktól, kerüljék az olyan gesztusokat, amelyek csak tetézik a bajt. Polgári fórumon vettek részt, előtte pedig Kövér László kötetlen beszélgetést folytatott a sajtó képviselőivel. Mindkét rendezvény témája a kettős állampolgárságról szóló sikertelenül végződött magyarországi népszavazás volt. Nem maga az eredmény volt káros, hanem az, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a szociális demagógia eszközét is bevetette. /Balogh Levente: Higgadtságra szólítanak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
2005. január 14.
Székelyudvarhelyen tartja bővített elnökségi ülését a Magyar Polgári Szövetség. A háromszéki székek közti egyeztető tanács arról döntött, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnökségi ülésén mégsem kérik az országos elnökség lemondását – közölte Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke. Szilágyi Zsolt országos választmányi elnök és Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke bejelentette: a partiumi szervezetek rendkívüli kongresszus összehívását, egységes program kidolgozását, valamint az alakulat szerkezeti megújítását javasolják. Szilágyi közölte, a szövetséget a jövőben konföderációs alapon szerveződő struktúraként képzelik el, amely több alapon nyugszik, és amelyben a bizonyos fokú autonómiát élvező helyi szervezetek munkáját az országos koordinációs tanács hangolja össze. /Balogh Levente, Ketesdy Beáta: Mégsem kérik az elnökség lemondását. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2005. január 24.
„Igazuk van azoknak, akik kifogásolták, hogy beálltam az ernyő alá, és azoknak is, akik szerint jól tettem” – jelentette ki Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő azon a politikai fórumon, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete rendezett a hét végén Nagyváradon. Az est másik vendége, Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányi elnöke feltette a kérdést: mi várható az erdélyi magyar közpolitikában annak fényében, hogy kialakult az RMDSZ, az MPSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alkotta politikai háromszög. Toró szerint szükséges az alternatíva az RMDSZ-szel szemben, mivel ha egy rendszerből hiányzik a kontroll, előbb-utóbb korrumpálódik. Toró arra buzdította az MPSZ-t: legyen bizalommal az RMDSZ iránt. „Féléves moratóriumot kellene hirdetni, addig be kellene szüntetni az RMDSZ bírálatát. Ha azonban június végéig nem fogadtatja el a parlamentben a kulturális autonómiára vonatkozó kerettörvényt, számon kell kérni a választási ígéreteket” – szögezte le. /Balogh Levente: Toró: időt kell adni az RMDSZ-nek ígéretei betartására. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 31.
Új szakok indításáról született elvi döntés Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését felügyelő Pro Universtitate Partium alapítvány kuratóriumának legutóbbi ülésén – közölte Szűcs István, a PKE kancellárja. A döntés értelmében informatika, gazdasági informatika, könyvelési, pénzügyi, építészeti, valamint restauráció-épületszobrászat szakot is indítanának. Már 2006 elején szeretnék eljuttatni az akkreditációs csomagot az illetékes tanácshoz, hogy jövő év októberétől beindulhasson az oktatás. „Az egyetemnek szüksége van a szerkezetváltásra, hiszen a vallástanári szakok már teljesítették feladatukat: kinevelték a szükséges vallástanárokat Erdély és a Partium számára” – indokolta a döntést Szűcs. Az új szakokra vonatkozó igényekről az egyetem társadalomtudományi tanszéke által végzett felmérésekből szereztek tudomást. Az elöljáró arról is tájékoztatott, hogy a kuratórium elvi döntése értelmében Szatmárnémetiben fiókintézményt nyitnának, mivel Bihar megye után innen érkezik a legtöbb hallgató. Szűcs István cáfolta azokat a napokban felröppent híreket, hogy a PKE pénzügyi gondokkal küszködne. Elmondta, a tavalyi év folyamán valóban adódtak kisebb nehézségek az akkreditációhoz szükséges belső fejlesztések kivitelezésében, mivel a költségvetés megszorítását előíró budapesti Draskovics-csomag értelmében le kellett állítaniuk a könyvtár biztonsági rendszere és az új informatikai laboratórium kiépítését, valamint egy előadóterem korszerűsítési munkálatait. A márciusban zárolt összegeket azonban ősszel feloldották, így a biztonsági rendszer és az infolabor már el is készült, az előadótermet pedig az idei tanév végén korszerűsítik. /Balogh Levente: Igények szerint indítanak új szakokat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2005. február 7.
Ilie Bolojanhoz, Bihar megye prefektusához fordult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében – közölte Tőkés László püspök. Arra kérték a prefektust, bírálja felül a városi tanács határozatát, amellyel a Szentháromság ortodox plébániának adta a területet. A püspök szerint a továbbra is élő román nacionalista eszméről, az ortodox egyháznak a román állam által támogatott expanziójáról van szó. Az a templom, amelyben most székel az ortodox plébánia, sohasem volt az ortodoxok tulajdona, hiszen a római katolikusok építették, akik később átadták azt a rutén görög katolikusoknak. A görög katolikus egyház felszámolása után került az ortodoxokhoz, jegyezte meg a püspök. Tőkés László közölte: a közigazgatási bíróságon is megtámadják a határozatot, többek között Ion Mihaltan nagyváradi ortodox püspököt, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, szükség esetén pedig az államfőt és az európai uniós fórumokat is megkeresik az ügyben. Tőkés kijelentéseire reagálva Marian Florin Puscas ortodox pap úgy vélte, a református püspök semmibe veszi a törvényt. Arra a felvetésre, hogy a templom, amelyben szolgál, sohasem volt az ortodox egyház tulajdonában, közölte: igaz, hogy az államosítás előtt az ukrán közösségé volt, ám ma már nincs ilyen a városban, így nincs kinek visszaadni. /Balogh Levente: Folytatódik a küzdelem a pályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2005. február 15.
Románia polgárai nem az európai pénzekhez, hanem az európai értékekhez csatlakoznak – jelentette ki február 14-én Jonathan Scheele, az Európai Bizottság (EB) romániai nagykövete a Nagyváradon megrendezett uniós információs konferencia megnyitója előtt. A Krónika kérdésére, hogy hogyan vélekedik az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók átalakítását célzó elképzeléséről, mely szerint a magyar többségű székelyföldi megyék egy régiót alkotnának, a nagykövet kifejtette, jelenleg nem tartja időszerűnek a felvetést. Hozzátette, egy ilyen módosítás előtt Brüsszellel is egyeztetni kell, hiszen az esetleges átszervezés utáni új régiónak is biztosítania kell ezen alapok kezelését a csatlakozás utáni, 2007 és 2013 közötti időszakban. Ene Dinga európai integrációs miniszter hozzáfűzte, a kormány a 2007–2013 közötti időszakban nem tekinti prioritásnak a fejlesztési régiók módosítását. A konferencia kezdetén Scheele az EB delegációja nevében megállapodást írt alá a Nyugati és az Északnyugati fejlesztési régióhoz tartozó megyék vezetőivel az EU-val kapcsolatos információk hatékonyabb áramlásának biztosításáról. /Balogh Levente: Uniós információs konferenciát szerveztek Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2005. február 17.
Február 15-én bemutattak két új helytörténeti témájú könyvet Nagyváradon, Péter I. Zoltán újságíró, helytörténész Nagyváradi emlékképek című művét és Tavaszi Hajnal, a Várad című kulturális folyóirat szerkesztőjének Jeles váradi férfiak című kötetét. Mindkét kiadvány a Partium, illetve a Mecénás Alapítvány gondozásában jelent meg. A több helytörténeti művet is jegyző Péter I. Zoltán könyvében a város ismert építészeti műemlékeinek történetét mutatta be. Tavaszi Hajnal könyvében száz neves nagyváradi, illetve a városhoz szorosan kapcsolódó személyiség rövid élettörténetét ismertette a városalapító Szent László királytól Ady Endréig. /Balogh Levente: Emlékképek és jeles férfiak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./ Bejelentették, hogy február 17-én tartják Nagyváradon a Várad idei első számának nyilvános bemutatóját. A megyei tanács támogatta periodika az idén már nagyobb költségvetésből gazdálkodhat, tette hozzá Tavaszi Hajnal. /(Lakatos Balla Tünde): Jelentős váradi férfiak és emlékképek Nagyváradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2005. február 18.
A Trianon filmmel kapcsolatos kifogások egy része megalapozott, írta Balogh Levente. Raffay Ernő, a Trianon-jelenség szakértője, Trianon titkai című könyve az egyik legalaposabb, ezzel a témával kapcsolatos mű, a filmben azonban meglehetősen egyoldalúan mutatja be a magyar fél felelősségét. Koltay Gáborral valóban egyet lehet érteni abban, hogy a múltat nem szabad a szőnyeg alá söpörni, de nem biztos, hogy ez a film sikeresen hozzájárul ehhez. A stúdióbeszélgetés egyik legsötétebb mozzanata volt, amikor Marius Tuca kijelentette: Tőkés püspök nem a forradalom mártírja, mivel senki sem nyilvánította azzá. /Balogh Levente: Beszéljünk Trianonról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./
2005. február 25.
Külön stratégiát kell kidolgoznia a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) a Partium számára – jelentette ki Nagyváradon Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke. Csuzi közölte, a szervezetnek nem csupán a Székelyföldre kell koncentrálnia, hanem azokra a megyékre is, ahol nem alkot abszolút többséget az ott élő magyarság. „Gyakran jellemzik úgy az MPSZ-t, hogy a székelyek szervezete, holott mi valójában az egész romániai magyarság számára kívánunk jobboldali alternatívát nyújtani” – fejtette ki Csuzi. Hozzátette: azokban a régiókban, ahol szórványban vagy tömbben élnek magyarok, megfelelőbb a kulturális autonómia követelése. Csuzi István erre vonatkozó javaslata az MPSZ múlt hétvégén, Székelyudvarhelyen megszervezett, bővített elnökségi ülésén lekerült a napirendről, de a szervezet partiumi vezetői továbbra is szorgalmazzák a régió sajátosságait is figyelembe vevő stratégia elfogadását. Balogh Levente: Más stratégiát a Partiumnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2005. március 4.
Nemzetközi autonómiaügyi értekezletet hívott össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – jelentette be március 3-án Nagyváradon Tőkés László püspök, az EMNT elnöke. A konferenciát valószínűleg májusban szervezik meg. „Csak ilyen rendezvényekkel nyílik esély azon fal áttörésére, amely az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés útjában áll” – vélte a püspök. A meghívottak között ott lesznek az erdélyi magyarság számára mintaként szolgáló, működő európai autonómiák képviselői. Rajtuk kívül európai parlamenti képviselőket, az erdélyi magyar autonómia ügyét támogató magyarországi politikusokat, valamint hazai magyar és román politikusokat várnak. Hozzátette: az EMNT-nek meggyőződése, hogy az autonómiának nincs alternatívája, és ebben még „az RMDSZ-ellenesség is harmadrangú kérdés”. „Ne támadjuk úgy az RMDSZ-t, hogy nem törekszünk az összefogásra” – fűzte hozzá. Tőkés László bejelentette: áprilisban az ingatlan-restitúció ügyében is konferenciát rendeznek. Ennek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lesz a szervezője, a meghívottak között pedig neves amerikai és európai szakértők is vannak. „Ami jelenleg az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében történik Romániában, az világbotrány”– jelentette ki. Példaként az egyházkerület egyik nagyváradi, belvárosi ingatlanjának ügyét hozta fel. A Kossuth (Függetlenség) utcai emeletes bérházat tavaly visszakapta az egyház, de az önkormányzat megtámadta a döntést. Miután a Nagyváradi Táblabíróság a reformátusoknak adott igazat, az önkormányzat fellebbezett. /Balogh Levente: Tőkés: világbotrány a hazai restitúció. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2005. március 7.
Megoldottnak tekinthető a jelenleg még a nagyváradi római katolikus püspöki palotában működő Körösvidéki Múzeum székhelygondja, miután Mona Musca művelődési miniszter és Teodor Atanasiu, a védelmi tárca vezetője megállapodott arról, hogy a közgyűjtemény az egykori magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola Rhédey (Balcescu) parki épületébe költözzék. /Balogh Levente: Palotából kaszárnyába költöznek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2005. március 25.
A magyar kormányoldalnak a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás után sincs restelkednivalója a határon túli magyarokkal szemben, mivel sorsuk mindig elsődleges volt számára – jelentette ki március 24-én Nagyszalontán Horn Gyula volt magyar miniszterelnök. Horn Gyula az általa 1996-ban aláírt magyar–román alapszerződés kapcsán elmondta, büszke arra, hogy olyan megállapodást sikerült kötnie Romániával, amely elősegítette Magyarország EU-csatlakozását. A kettős állampolgárság ügyében kifejtette, kezdettől fogva azon a véleményen volt, hogy az sokkal fontosabb egy jogi kérdésnél. „A népszavazás rossz, félresikerült kezdeményezés volt, annyira, hogy akik a nem szavazatra buzdítottak, maguk sem tudták megindokolni, miért tették. De azok sem tudták pontosan, mire voksolnak, akik igennel szavaztak. Akkor is azt hangoztattam, hogy mindenkinek a saját lelkiismeretére kell bízni, hogyan szavaz” – hangsúlyozta a politikus. Horn Gyula március 25-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel tárgyal. /Balogh Levente: Horn Gyula: nincs szégyellnivalónk. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./
2005. március 30.
Az ortodox egyház tulajdonába került a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épülete, miután a város tanácsa hét eleji ülésén elutasította az épületekben működő cégek vezetőinek kérelmét azon bírósági határozat fellebbezésére, amely a görögkeletieknek juttatta a 7000 négyzetméternyi területet. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, hogy templomot építhessenek. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, de a tanács visszautasította kérésüket. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat. Az ingatlanokban működő cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is. A rendkívüli tanácsülésen csupán az öt jelen lévő RMDSZ-es tanácsos szavazott a fellebbezés mellett, négy román tanácsos tartózkodott, a többiek viszont – Petru Filip polgármesterrel együtt – elutasították azt. Petroniu Salajeanul ortodox püspök ígéretet tett arra, hogy nem változtatja meg az ingatlanok rendeltetését. /Balogh Levente: Nem fellebbezte meg a görögkeletieknek kedvező bírósági döntést a nagyváradi tanács. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2005. április 11.
Magyarság kint és bent címmel rendezett konferenciát az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre a hétvégén Nagyváradon. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény a korporatisztikus berendezkedés kiteljesítését jelenti a romániai magyar társadalmon belül, olyan maximumot, ami egyben végpont is: csak integrálódni lehet, vagy szembefordulni vele – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője elmondta: az anyaországi és a határon túli magyarok viszonyát boncolgatta volna, hiszen mindez a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca miatt kirobbant vita nyomán óhatatlanul napirendre került. Molnár Gusztáv elmondta, a rendszerváltáskor választani kellett, hogy a két világháború közötti kisebbségi, illetve az 1945 utáni nemzetiségi sztereotípiák mentén halad tovább a kisebbségi magyarság, vagy létrejön egy új nemzetkoncepció, amelyben az alulról fölfelé építkező, önmagát politikai közösséggé szervező autonóm, civil polgári társadalom játssza a főszerepet. Molnár szerint ezzel szemben az RMDSZ megalakulásával a kisebbségi-nemzetiségi vonalon szerveződött tovább a romániai magyar társadalom, ez az alakulat lett annak szervezeti és intézményi kerete, e koncepció pedig most a kisebbségi törvényben csúcsosodik ki. „Magyarországon azonban változás állt be, miután a Trianont is magába foglaló, 1867-től 1945-ig tartó katasztrófasorozat, az ebben az időszakban kialakult nemzetkoncepció csődje nyomán kialakult közegben a magyar állampolgárok többsége már úgy gondolja, a nemzet és az állam tökéletesen fedi egymást, ezért el sem tudják képzelni, hogy olyan magyaroknak is állampolgárságot adjanak, akik nem élnek az ország határain belül. Ezzel beilleszkednek abba a koncepcióba, amelyet jelenleg az Európai Unió is alapvetőnek tekint” – hangoztatta Molnár. Bodó Barna politológus a témához kapcsolódva kifejtette, a népszavazással a magyar kormány elérte, amit akart, mivel nem kellett pluszterheket magára vállalnia. A temesvári politológus szerint az is nyilvánvalóvá vált, hogy az anyaországi ellenzék nem volt kellőképpen következetes, a referendum kudarcának harmadik olvasata pedig az, hogy a magyar polgárnak „nem fáj Trianon”. Bodó úgy véli, az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete azért elfogadhatatlan, mert egy magánjogi szereplőre – az RMDSZ-re – akar közhatósági struktúrát építeni. Bodó éppen ezért új kisebbségvédelmi koncepció kidolgozását szorgalmazta, amely rögzíti a kisebbségi közösségek státusát, határozottabban lép fel a szomszédsági kapcsolatok terén, és elfogadja azt a többes állampolgári lojalitást, amely természetes a kisebbségi közösségek esetében. /Balogh Levente: „A magyar polgároknak nem fáj Trianon”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 13.
Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2005. április 14.
Nem bontja le a helyi tanács által megszabott határidőig a püspöki palota kertjében a bazilika köré a közelmúltban felhúzott fémkerítést a nagyváradi római katolikus püspökség – jelentette ki Fodor József püspöki helynök. Elmondta, az utóbbi években egyre áldatlanabb állapotok uralkodnak a kertben. Fölmásznak Szent László király szobrára, a székesegyház lépcsőit extrém sportokat űző kerékpáros fiatalok használják ugratónak, autók és traktorok hajtanak be rendszeresen, telehordják szeméttel a helyet, a napokban elloptak húsz darab tuját. /Balogh Levente: Nem bontja le a fémkerítést a váradi katolikus püspökség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2005. április 15.
A magyarországi zsidó szervezetek felvállalják a határon túli magyar zsidóság képviseletét is azokon a tárgyalásokon, amelyek a második világháború idején az akkori Magyarország területéről deportált zsidók vagyonát szállító, amerikai kézbe került aranyvonat ügyében zajlanak – tájékoztatta Nagyváradon egy izraeli, valamint magyarországi tagokból álló küldöttség a helyi izraelita hitközség képviselőit. Izraelből Gál Meir, a Magyar Nyelvű Bevándorlókat Segítő Szervezet elnöke volt jelen. Az aranyvonat-ügyben 2001 májusában indítottak pert Floridában élő magyar zsidók. /Balogh Levente: „Erdélybe ér” az Aranyvonat? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2005. április 15.
Tőkés László püspök mérlegeli, hogy mit válaszoljon a Bihar megyei RMDSZ megkeresésére, amelyben felkérték, legyen tagja a Megyei Egyeztető Tanácsnak. A püspök bírálta a Communitas Alapítvány kuratóriumát, amiért nem osztotta szét átláthatóan a romániai magyarságnak szánt támogatásokat. A kulturális események támogatásának témájánál maradva úgy vélte, bár üdvözlendő, hogy egy olyan neves művész lép fel április 29-én Nagyváradon, mint Richard Clayderman, a koncertre, illetve az azzal egy időben megrendezett gálaműsorra szánt több mint húszmillió forintot méltóbb célokra is fordíthatták volna, például a Sapientia vagy a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozására. /Balogh Levente: Tőkés még mérlegel MET-tagsága kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2005. április 20.
Április 18-án zsúfolásig telt a Bihar megyei RMDSZ-székház tárgyaló terme a Megyei Egyeztető Tanács alakuló ülésére érkezőkkel. Nagyváradi egyházi és világi notabilitások, tudományos, kulturális alapítványok, egyesületek képviselői telepedtek a hosszú asztal mellé. Dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetője, a Keresztény Orvosok Szövetségének országos alelnöke ismertette, hogy 49 főből álló testületet akarnak létrehozni. Biharban a „bölcsek tanácsát” nem csak tanácskozói és javaslattevői jogkörrel, de szavazati joggal is ellátták, beleszólhatnak a szervezet költségvetésébe, az elnökválasztásba. Nem jelent meg Tőkés László, de a református egyház és a Partiumi Keresztény Egyetem képviseltette magát. Tempfli József római katolikus megyéspüspök részt vett a tanácskozáson. Zétényi Zsigmond, az Erdély Magyar Műszaki Tudományos Társaság nevében javasolta, hogy legyen a testületnek egy általános kérdésekben állást foglaló és javaslattevő ülése. A testület, Biró Rozália javaslatára dr. Földes Bélát választotta meg elnöknek. Tartalmas együttműködést kért Szűcs László újságíró és Tavaszi Hajnal könyvtáros. /Lakatos Balla Tünde: Erősíteni az RMDSZ ernyőjét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Nagyváradon megalakult az RMDSZ által életre hívott Megyei Egyeztető Tanács (MET). Tőkés László püspök külföldi útja miatt nem jelent meg az alakuló ülésen, de nem zárkózott el a testület munkájában való részvételtől. /Balogh Levente: Tőkés nem zárkózik el a MET-tagságtól. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./
2005. április 26.
Gyalog zarándokol Tatabányáról Csíksomlyóra Bencsik János, a város polgármestere, így tiltakozva a tavaly december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca ellen. A polgármester április 24-én, vasárnap érkezett Nagyváradra. Útjának egyik célja, hogy összefogásra buzdítsa az anyaországiakat és a határon kívül rekedt magyarokat. /Balogh Levente: Engesztelő somlyói zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2005. április 27.
Tizenötmillió lej bírságot rótt ki a nagyváradi tanács a római katolikus püspökségre, miután az egyház vezetősége az illetékes hatóságok engedélye nélkül, védett műemléki környezetben fémkerítést állított fel a nemrég visszaszolgáltatott püspöki palota parkjában a bazilika köré. Fodor József püspöki helynök elmondta, a kerítést csupán ideiglenesen állították fel a barokk épületegyüttes szomszédságában, amint a Kőrösvidéki Múzeum teljesen kiköltözik a püspöki palotából, bezárják a park kapuját, és eltávolítják a kerítést. /Balogh Levente: Tizenötmilliós bírság a nagyváradi püspökségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. május 3.
Május 1-jén, a Festum Varadinum egyik záróeseményeként Nagyváradon felavatták József Attila egész alakos szobrát, a nagyváradi születésű Wagner Nándor alkotását. – Mától új polgára van városunknak – adta hírül Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere az ünnepségen, amelyen mintegy ezren vettek részt, jelen volt Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész és a szobor nagyváradi születésű alkotója, Wagner Nándor japán özvegye, Wagner Csijo is. Bíró Rozália gondolataihoz kapcsolódott beszédében Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) sajtóreferense szerint József Attila elfoglalta méltó helyét Ady Endre és a Holnap városában. Kalász Márton rámutatott: József Attila nemcsak a huszadik, hanem a huszonegyedik század egyik legnagyobb költője is. Wagner Nándor 1954-ben készült, de félszáz éve gipszben rejtőzködő alkotását a művész özvegye adományozta a városnak. A magyar nemzet három jelentős költőjének, Petőfinek, Adynak, valamint József Attilának is áll szobra Nagyváradon. /Balogh Levente: Új polgár Ady városában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2005. május 3.
A Nagyváradi Állami Színház bejáratánál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom néhány aktivistája fogadta mindazokat, akik eljöttek A tavasz színei című hétvégi zenés gálára, és szórólapokkal próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság nem kér a magyar kormány által – több mint húszmillió forintért szervezett rendezvényből. A tavasz színei című rendezvény megszervezésére a budapesti Eurofilm. Co. Hu produkciós iroda 19 millió 605 ezer forintot pályázott és nyert el az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT). A produkció idején nem esett szó arról, amivel korábban beharangozták az eseményt, hogy azt a december ötödikei népszavazás miatti fájdalom enyhítésének céljával rendezték volna. Székely Gabriella az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjának igazgatója viszont a Krónikának megerősítette, hogy „a pályázati kérelem tartalmazott olyan hivatkozást, érvet, hogy a népszavazás kudarca miatt érzett fájdalom lenne a támogatás megítélésének alapja”. A legnagyobb ovációt az est sztárvendége, Richard Clayderman kapta, alig több mint húsz percig szórakoztatta a nagyérdeműt. /Balogh Levente: Mégsem enyhítették a népszavazás fájdalmát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2005. május 3.
Káros, hogy a magyar politika színeváltozásai tükröződjenek a határon túli magyarok körében – szögezte le Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) első vezetője azon a találkozón, amelyet Magyarország és a határon túli magyarság címmel, a korábbi HTMH-elnökök és a határon túli magyar ügyekkel foglalkozó államtitkárok részvételével rendeztek Nagyváradon. A Bárdi Nándor történész /Budapest/ által vezetett beszélgetésen a hivatali idejük alatt elért sikerekről és kudarcokról számoltak be az egykori és a mai vezetők. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi vezetője a folyamatosságot hangsúlyozta, rámutatva, hogy az intézmények megteremtése mellett legalább annyira fontos azok fenntartása is. Elmondta, idén kétmilliárd forinttal tudják támogatni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, és megemlítette a Szülőföld Alapban rejlő lehetőségeket is. /Balogh Levente: HTMH-elnökök találkozója a Körös-parti városban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./ Entz Géza az intézményépítést nevezte a legnagyobb sikernek. Hangsúlyozta: sikerült megtalálni a magyar közigazgatásban a HTMH helyét. Lábody László, egykori HTMH elnök is a határon túli magyarok támogatását szolgáló intézményrendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozta. Szabó Tibor, a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke sikernek vélte, hogy akkoriban egyetértés uralkodott a kedvezménytörvény kérdésében, hiszen mint emlékeztetett, felmérések szerint, a törvényt a magyarországiak több mint 60 százaléka támogatta. Szabó Tibor szerint konszenzus volt tapasztalható a magyar kormány és a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetei között, emellett a magyar kormányon belül is egyetértettek a kisebbségben élő magyarok ügyében. Szabó Tibor kudarcként értékelte, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt volt politikai államtitkár sikerként könyvelte el a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a magyar állam között. A fideszes kormányzás eredménye volt a Magyar Állandó Értekezlet újbóli és diplomáciailag előkészített összehívása 1999-ben. A politikus harmadik sikerként az 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett támogatást nevezte. Németh Zsolt a sikertelenségek között említette azt, hogy ma nem mondható egyértelmű igen arra, hogy a magyarság megmaradásának az esélyei nagyobbak, mint 1990-ben. A politikus szerint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. Bálint-Pataki József, a HTMH jelenlegi elnöke eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a Fidesz-kormány idején létrehozott intézményeket, mint például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely – mint mondotta – fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban 2 milliárd forintot. /Borbély Tamás: Sikerek és kudarcok a magyarságpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2005. május 10.
Május 9-én hivatalosan is megalakult a Nagyváradi Metropolisövezet, mely kilenc településből áll, Nagyvárad mellett a várost övező községek: Bihar, Biharszentandrás, Bors, Fugyivásárhely, Hegyközcsatár, Hegyközpályi, Nagyürögd és Váradszentmárton alkotják. A társulás alapvető célja a közös infrastrukturális fejlesztés, ennek részeként egységesen építenék ki a csatornarendszert, a közműveket, és közösen pályáznak majd európai uniós alapokra ezek megvalósításához. /Balogh Levente: Kilenc település társult a közös fejlesztés érdekében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./
2005. május 11.
Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 20.
Mintegy hatvanezer kötetnyi tankönyv érkezett a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetéhez, a budapesti Erdélyben Maradásért Alapítvány ajándékaként. A mintegy kilenc és fél millió forint értékű adomány jórészt általános iskolai matematika- és fizikatankönyvekből, illetve munkafüzetekből áll. A könyveket iskoláknak, könyvtáraknak, valamint civil szervezeteknek osztják ki, de magánszemélyek is jelentkezhetnek. Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, az alapítvány tervei között szerepel, hogy a közeljövőben egy szépirodalmi művekből álló küldeményt is eljuttasson Erdélybe. /Balogh Levente: Adomány az Erdélyben maradásért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2005. május 25.
Ezreket mozgósítottak az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok. A Pro Érmellék Egyesület megalakításáról hozott határozatot több érmelléki település tanácsa, így majd könnyebben hozzáférhetnek az európai uniós Phare-alapokhoz. Sikeres volt a négynapos rendezvénysorozat, a naponta összegyűlt nyolc-tízezer ember azt jelzi, hogy nemcsak a helyieket, hanem a környék lakosságát is mozgósították. Meghívták Pataki Attilát, az EDDA frontemberét, illetve a Princess zenekart. /Balogh Levente: Pro Érmellék Egyesületet hoznak létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 27.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeke kifejtette, mindent meg kell tenni kisebbségi törvény tervezetének elfogadása ellen. Az egyházfő szerint a jogszabály elfogadása katasztrofális következményekkel járna a romániai magyarság számára, mivel az megalkuvást, pártpolitikai paktumot jelent a hatalommal. „A tervezet párbeszéd nélküli áterőltetése a nemzetárulás határán mozog” – vélte Tőkés, aki szerint mindez része a román arculatfestő politikának, amellyel szeretnék elérni, hogy az Európai Unió őszi országjelentésében pozitívumként szerepeljen egy kisebbségi törvény elfogadása. A püspök szerint széles körű párbeszéd nyomán kell kidolgozni a törvény végleges szövegét. Összefogásra szólította fel az egyházakat, a civil szférát és a felelősen gondolkodó erdélyi magyarokat. /Balogh Levente: Tőkés: nemet kell mondani a kisebbségi törvényre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2005. június 7.
Visszakapja az ortodoxoktól egykori székesegyházát a nagyváradi görög katolikus püspökség. Erről és két másik görög katolikus ingatlan – a szamosújvári katedrális és a bukaresti Polonia utcai templom – visszaszolgáltatásáról Teoctist pátriárka, a román görögkeleti egyház feje döntött, miután megbeszéléseket folytatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel. A kormányfő közölte, a kormány hajlandó finanszírozni a nagyváradi és a szamosújvári templomok felújítását. Florin Jula, a nagyváradi görög katolikus püspökség szóvivője elmondta, örömmel fogadták az ortodox egyházfő döntését. „Pontosan nem tudom, minek köszönhető a határozat, annyi bizonyos, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását az Európai Unió is csatlakozási feltételül szabta” – fejtette ki a szóvivő. „Remélem, hamarosan folytatódik a visszaszolgáltatási folyamat, hiszen csak Nagyváradon hét templomunkat igényeljük vissza az ortodoxoktól” – fejezte ki reményét Jula. /Balogh Levente: Visszakapják székesegyházukat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
